Warez ügy

Tárgyalás időpontja: 
2013. december 10., kedd 09.30
Ügy tárgya: 
szerzői jog sérelme
Tárgyalás helyszíne: 
Balassagyarmat
Tárgyaló: 
106. tárgyaló
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A sajtó érdeklődésre számot tartó ügyben már korábban adott tájékoztatást a törvényszék a média részére a következők szerint:

„W. Norbert és 27 társa ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette és más bűncselekmények miatt indult kiemelt jelentőségű büntetőügy elbírálására az OBH elnöke a Balassagyarmati Törvényszéket jelölte ki.

A vádiratban foglalt tényállás lényege szerint a vádlottak nagy számú szervert és azokon web lapokat üzemeltettek, amelyekről a felhasználók emelt díjas sms-ekért különféle szerzői jogi védelem alá eső termékeket (software, filmek, zenék stb) tölthettek le. Az sms bevétel a vádlottakhoz került, a jogdíj tulajdonosok pedig ennek folytán kárt szenvedtek. (pl. Microsoft, Adobe stb. nem kaptak jogdíjat a felhasználásért) Az így okozott kár több százmilliós nagyságrendű, és a cselekményeket a vádlottak bűnszervezetben követték el.”

A törvényszék öt tagú tanácsa Lászlóné dr. Verebélyi Edina tanácselnök vezetésével több tárgyalást is tartott, majd védői indítványra is figyelemmel, de hivatalból is vizsgálva illetékességét, az ügynek az eredetileg is illetékességgel rendelkező bírósághoz való áttételéről határozott, az Alkotmánybíróság két, az ügyben jelentős határozatára figyelemmel. (az ügyek áthelyezésére vonatkozó szabályok megsemmisítése, alaptörvénybe ütközésének megállapítása)

 

A végzés rendelkező részét és kivonatos indokolását (az indokolás néhány részletét) tájékoztatásul közzéteszi a törvényszék.

A végzés rendelkező része:

A W Norbert és társai ellen a Balassagyarmati Törvényszéken 9. B. 239/2012. szám alatt folyamatban lévő ügyet - mely a Fővárosi Főügyészség KÜO. 1873/2008/205. számú vádirata alapján indult – átteszi és megküldi a Fővárosi Törvényszéknek az eljárás lefolytatása érdekében.

A határozat indokolása szerint:

A törvényszék a kijelölés alapján megkezdte a büntető eljárást, az akkor hatályos Be. és más jogszabályok alapján erre törvényben megállapított jogköre volt.

Már a tárgyalás megkezdése előtt dr. Csire Balázs jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul az ügy áthelyezés miatt.

Az eljárásban későbbi szakaszában dr. Cech András védő is jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz panaszt nyújtott be védencei nevében is.

Az Alkotmánybíróság 2013. december 2. napján kihirdetett IV./2777/2012.számú határozatában a 2011. évi CLXI. tv. (Bszi.) 2012. január 1. és július 16. között hatályban volt 62-63. §-ról, valamint a 1998. évi XIX. tv. (Be.) 2011. január 7. és 2013. július hó 30. napja között hatályban volt 20/A. §-ról megállapította, hogy azok alaptörvény ellenesek és egyúttal nemzetközi szerződésbe ütköztek. (1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett az Emberi Jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény.)

2013. december 3-án dr. Csire Balázs védő, december 5. napján dr. Nemessuri Péter és dr. Cech András védő nyújtott be indítványt az Alkotmánybíróság határozata alapján, kérve, hogy a törvényszék illetékességének hiányát megállapítva az ügyet a Fővárosi Törvényszékhez tegye át.

….....

A 45/2012. számú határozat egyebek mellett az Ár. (Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 11. cikk (3) bek. és 31. cikk (2) bekezdését közjogi érvénytelenség miatt EX TUNC hatállyal megsemmisítette.

„A visszamenőleges hatállyal megsemmisített jogszabályi rendelkezések a keletkezésük időpontjára visszahatóan semmisek, ami esetükben kizárja a jogszabály alkalmazását.”

„A visszamenőlegesen megsemmisített rendelkezéseket úgy kell tekinteni, mintha érvényesen létre sem jöttek volna.”

A (IV/2777/2012.) számú döntés a fentebb már idézettek szerint a Bszi. és Be. érintett paragrafusairól állapította meg az alaptörvény-ellenességet és nemzetközi jogszabályba ütközést.

…......

Mivel az Alkotmánybíróság az Ár. vonatkozó paragrafusát ex tunc hatállyal megsemmisítette, a Be. és Bszi. szakaszairól kimondta az Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző voltát, ez azt eredményezte, hogy nincs olyan törvényes alap, mely a Balassagyarmati Törvényszék eljárását megalapozná.

A dr. Cech András védő beadványában is felvetett Be. 308. §. (1) bekezdése, mely az illetékesség tárgyalás megkezdése utáni rögzüléséről szól, jelen esetben nem alkalmazható.

Azért nem, mert nem a Be. által előre meghatározott illetékességi okok köréről van szó, hanem a Be. immár nem létező és az Alkotmánybíróság által alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközőnek minősített 20/A. §-ról, mely egy bíróságon kívüli áthelyezési eljárás és nem illetékességi ok, azaz annak szakmai zsargon szerinti „rögzüléséről” nincs szó.

…......

Az összes idevonatkozó jogszabályt, valamint Alkotmánybírósági határozatot megvizsgálva és annak megállapításait most ide nem beidézve, de utalva különösen a 31, 32 utolsó mondat, 35, 41, 48, 49, 56, 57, 62, 63 pontokra, a törvényszék a „nullum judicium sine lege” elvet, illetve az azon esett eredendő sérelmet figyelembe véve azt állapította meg, hogy az ügyáthelyezés alapját képező jogszabályok hiánya miatt nincs olyan jogszerű felhatalmazás, amely alapján eljárhatna.

Az Alkotmánybíróság kinyilvánította korábbi határozataiban: nem tartható azaz elv, hogy a már létrejött jogviszonyokat jogbiztonsági megfontolásokból kímélik, azaz a már létrejött életviszonyok érintetlenül maradnak, teljesedésbe mennek ex nunc hatályú megsemmisítés esetén, ezért ex tunc hatállyal semmisítette meg az Ár. érintett rendelkezéseit (11. cikk (3) „az OBH elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.”

A tisztességes eljárás követelményének nem csak szabályozási szinten, hanem a jogalkalmazás mindennapi gyakorlatában is folyamatosan érvényesülni kell, valamint nem csak elfogulatlannak kell lenni, hanem annak is kell látszani.

Mivel az eljárás lefolytatására a Balassagyarmati Törvényszéknek nincs a Be.-ben megjelölt illetékessége, ilyenre a vádat benyújtó ügyészség sem hivatkozott a vádiratban („a bírósági eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége”), továbbá nincs olyan lex mely feljogosítaná a Balassagyarmati Törvényszéket az eljárás lefolytatására, ezért a jelen büntetőeljárás iratanyagát az eljárás lefolytatása érdekében a Fővárosi Törvényszéknek visszaküldi és megállapítja egyúttal a Be. 19. § , és Be. 264.§ alapján, hogy nincs illetékessége. (Balassagyarmat 2013. december 10.)

 

Balassagyarmati Törvényszék, sajtószóvivő

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

ügy áttétele

Eljáró bíróság: